Konya történelme a környéken folytatott ásatások szerint rendkívül gazdag. A város már a késő rézkorban is lakott terület volt, i. e. 3000 körül. I. e. 1500 környékén a hettiták befolyása alá került.
Később, i. e. 590 körül kimmer, majd a 6. század végén perzsa uralom alá került, és a része volt egészen Nagy Sándor érkezéséig.
A város a hellenizmus korában a pergamoni uralkodók alá tartozott, majd a Bizánci Birodalom része lett, később a szeldzsukok hódították meg. A szeldzsuk szultanátus bukása után emirátus lett, majd oszmán kézre került, és 1453-ban az oszmán Karaman tartomány székhelyévé vált.
Az építő- és iparművészet kedvelői Konyát a szeldzsuk művészet kincsestárának tekintik. Az ebből a korból származó alkotások a világkultúra egyedülálló értékei. A város másfajta látványosságai és értékei a lüktető nagyvárosi élet kulturális-szórakozó szükségleteinek kielégítését szolgálják.
Leghíresebb látnivalója a Mevlana Múzeum és kolostor: a Konyában élő és tevékenykedő Mevlana, azaz Dzsalál ad- Dín Rúmí, a legnagyobb perzsa szúfi misztikus filozófus és költő emlékének szentelt múzeum.
Felbecsülhetetlen értékű történelmi ereklyéket, műkincseket, kultúrtörténeti relikviákat őriz falai között. Maga az épületegyüttes is különleges építészeti alkotás, egyike Törökország legkeresettebb kulturális helyszíneinek.
Itt található Törökország leghíresebb kerengő dervis tekkéje is.
Forrás: Kollár Kata – Türkinfo 2018. aug 23.; https://nullahategy.hu/; erasmusu.com; Wikipédia
