A vallás komoly kérdés a török emberek körében. Itthon sokan úgy gondolják, hogy Törökországban mindenki iszlám vallású, a férfiak egész nap imádkoznak, a nők pedig nem győzik csadorba (hosszú ruha) rejteni magukat.
A törökök nagy többsége valóban muszlim (=iszlám vallású ember), a többi vallás (pl. keresztény, zsidó) elhanyagolható kisebbséget tesz ki. Az iszlám az ősi arab, zsidó és keresztény hittel közös tőről fakad, a világ második legnagyobb vallása.
Törökországban a vallásosság mértéke nagyban függ attól, hogy melyik városban születik valaki.
Például az, aki keletről származik, nagyobb eséllyel vallásos, mint aki délről. Az iszlámban hagyományos fejkendő megkötési módjából is lehet következtetni az illető vallásosságának mértékére. Mindenki maga dönti el, hogy mennyire tartja a szokásokat – már, ha egyáltalán vallásos.
Érdekességek: vallásos nők hosszú ruhája és fejkendője olykor nagy értékű ékszereket, vagy a legdivatosabb dizájnér ruhákat rejtheti. A
z is előfordul, hogy török-magyar vegyes esküvőket rómaikatolikus szertartás keretein belül, keresztény templomba szervezik.
Ünnepek
Törökországban nincs Karácsony, Mikulás vagy Húsvét. Helyette viszont van Ramadán, Cukorünnep és Áldozati Ünnep.
Ramadán
Mivel az iszlám naptár rövidebb, mint az általunk használt Gergely-naptár, így az ünnep évről évre más időpontra esik. A hívőknek 30 napos böjtöt kell tartaniuk, amitől a test és a lélek megtisztulását várják.
Napkeltétől napnyugtáig tartózkodniuk kell az evéstől, ivástól, dohányzástól, a nemi kapcsolattól, kerülniük kell a dühöt, az erőszakot, az irigységet, a vágyat és a pletykát. Naponta ellátogatnak a mecsetbe, az iszlám vallás templomába, ahol a Koránt, az iszlám elsődleges szent iratát tanulmányozzák.
A böjt végén hatalmas közösségi lakomát rendeznek (Cukorünnep – Şeker Bayramı: a böjt vége), édességet ajándékoznak egymásnak, és adakoznak a szegényeknek is.
Áldozati ünnep (Kurban Bayramı)
Mindig a Ramadán végét követő 70. napon kezdődik. Annak emlékére, hogy Ábrahám kész volt feláldozni fiát, Izmaelt Allahnak, az ünnep alatt egy, minimum 1 éves kecskét vagy bárányt feláldoznak.
A családok felkerekednek, hogy meglátogassák idősebb, távoli rokonaikat, barátaikat. A találkozás alkalmával a fiatalabbak kezet csókolnak az idősebbeknek a tisztelet jeleként. A szülők új ruhát vásárolnak, a régi ruhákat pedig a szegényeknek adják.
Müezzin
Míg a keresztények harangot, a muszlimok énekhangot használnak a hívek imára híváshoz.
A müezzin a mecset alkalmazottja, ő énekli az imára hívó szöveget a pénteki közösségi ima, valamint a napi ötszöri imádság előtt, mind a négy égtáj felé.
Érdekességek: a karácsonyt egyre több család tartja Törökországban, igaz, csupán a hangulat kedvéért. Karácsonyfát állítanak, megajándékozzák egymást és a városok utcái ünnepi fényárban úsznak. December 31-én pedig bármely
